„Nem tárgyalsz a rákkal – kivágod” – elítéli Magyarországot és háborúba hívja Kaszparov Európát

„Európa a politikai akarat válságával néz szembe. Úgy tűnik, hogy vezetői nem állnak készen az ukrajnai háború által támasztott kihívások megválaszolására, és bár tettek néhány lépést a helyes irányba, tetteik továbbra is elégtelenek. Ráadásul nem sikerült megfogalmazniuk a jelenlegi helyzet valóságát – azt, hogy Európa háborúban áll. 

– kezdi az eredetileg a Die Weltben megjelent cikkét Garri Kaszparov.

Szerinte míg ez a háború KGB-stílusú hibrid formátumban indult, most Ukrajnában teljes katonai összecsapásként vívják. Ennek eredménye nem kevesebbet fog meghatározni, mint a világrendet az elkövetkező években. A tét az, hogy a szabadság és a demokrácia érvényesül-e, vagy a tekintélyelvűség térnyerése kényszeríti őket félre – írja.

Az Európai Unió egy olyan intézmény, amely természetesen felemeli azokat a politikusokat, akik konszenzusra törekednek és a diplomáciában jeleskednek. De a jelen pillanat egy teljesen más algoritmust igényel. Egyes vezetők felismerik ezt, és megváltoztatják nyelvezetüket. A múlt héten Alexander Stubb finn elnök határozottan kijelentette, hogy „Ukrajnának fogig kell felfegyverkeznie”.

„Szívből egyetértek, de az erős retorikát erős cselekvéssel kell párosítanunk. Európa vezetői többnyire továbbra is úgy beszélnek és úgy viselkednek, mintha a béke idején kormányoznának. Európa továbbra is közvetve folytat üzletet Oroszországgal, közép-ázsiai közvetítőkön keresztül. Továbbra is rendkívül sok időt tölt azzal, hogy meggyőzze Magyarországot a demokráciát támogató döntések meghozataláról. Továbbra is lehetővé teszi Putyin lobbijának, hogy üzleti és politikai sikereket arasson az egész kontinensen. 

– fogalmaz Kaszparov.

A szerző szerint Amerika kifejezetten hiányzik a harcból, vagy ami még rosszabb, olyan módon cselekszik, amely támogatja az ellenséget. A múlt hét hétfői Signal kiszivárogtatási botránya szerinte csak megerősítette ezt. „Európa nem várja meg, hogy egy másik kormány kerüljön hatalomra, és lépjen közbe a demokratikus rend helyreállítása érdekében. El kell fogadnia a teljes háború álláspontját, és lépéseket kell tennie a harcra. Nem csak elvont fogalmakkal akarok beszélni – a helyzet túlságosan súlyos –, hanem konkrét cselekvéseket javasolok, amelyeket most meg lehet tenni” – szögezi le az orosz sakkozó.

Kifejti: először is fontos megjegyezni, hogy a különböző intézkedésekhez különböző szintű politikai akarat szükséges. Európának végső soron kellő bátorságot kell gyűjtenie ahhoz, hogy a legnehezebb kihívásokat is felvállalja, de legalább kezdheti az alacsonyan lógó gyümölcsökkel. Az első kategória intézkedéseihez egyszerűen a meglévő szabályok betartatására van szükség, biztosítva, hogy azokat ne kerüljék meg Putyin rezsimjét támogató módon. A második osztályhoz némi kezdeményezésre van szerinte szükség, de biztosítani kell, hogy az teljesen európai kézben legyen.

Kaszparov szerint a harmadik és a legnehezebb a nemzetközileg elismert szabályok megváltoztatását igényli. Ez magában foglalja az olyan intézkedéseket, mint a külföldön tartott orosz pénzek elkobzása, de inkább az első két kategóriára kell összpontosítani, ahol nagyon sokat lehet és kell gyorsan elvégezni, magyarázza.

„Felszólítom az európai vezetőket: fejezzék be az orosz olaj exportját a nemzetközi környezetvédelmi előírásokat megsértő árnyékflottákon keresztül. Szüntessék meg a közvetett kereskedelmet az orosz vállalatokkal harmadik országokon keresztül. Hívják vissza hazájuk moszkvai nagyköveteit (nem szakítva meg teljesen a diplomáciai kapcsolatokat, de a jelenlegi rendszert utasítsák vissza). 

(És amíg itt tartanak, figyelmeztessék Szlovákiát, hogy ő lesz a következő.) Legyen újra sorkatonaság. Tegyenek intézkedéseket Putyin európai ügynök- és lobbistahálózatának megfékezésére. Alakítsanak ki egy teljesen független európai védelmi blokkot – egy párhuzamos NATO-t, amely az amerikai globális vezetés hiányában is működhet.”

Kaszparov szerint a fentiek végrehajtása során Európának nem szabad semmiféle határvonalat kitűznie. „Az ilyen határok nem megfelelőek háborús időkben; a cselekvésnek nem lehetnek előre meghatározott korlátai. Ehelyett hajlandónak kell lenni arra, hogy mindent megtegyenek a győzelem érdekében, beleértve a csapatok Ukrajnába telepítését is – ha ez szükséges.”

A szerző kitér arra: az új német kormánynak rengeteg pénze lesz elköltésre, és a lehetséges költségvetések attól függnek, hogy milyen prioritásokat fogalmaznak meg. „Ez az a pillanat, amikor egyértelműen bebizonyosodik, hogy az ország – és a kontinens – egzisztenciális ellenséggel harcol, és fel kell készülnie a harcra.”

Kaszparov hozzáteszi: kezdésként csak akkor kerülhet közel ahhoz a hősies erőfeszítéshez, amelyet Ukrajna mutatott be, ha Európa belevág ebbe a napirendbe. 

De Ukrajnának segítségre van szüksége, és most is szüksége van rá. Az ország kifut az időből.”

A szerző végül azt üzeni: „Eljött az idő, hogy az önelégült, stagnáló Európa fellépjen, és az Ukrajna által hozott extrém áldozatokkal arányosan cselekedjen. Ez történelmi lehetőség vezetői számára, hogy bemutassák, Európa képes fejlődni és alkalmazkodni a jelenlegi kihívásokhoz – hordozva a demokrácia fáklyáját, miközben Trump Amerikája visszalép a globális felelősségvállalástól.”

***

Nyitókép: Eric PIERMONT / AFP